CEOSZ – Országos kutatás
A cukorbetegek fele méri naponta vércukorszintjét
A diabéteszesek kétharmada gondolja úgy, hogy egészségesebben étkezik, amióta megtudta, hogy cukorbeteg, az orvos által javasolt szénhidrátdiétát viszont csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik, napi szintű vércukormérést minden második érintett végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7 százaléka egyáltalán nem változtatott – derült ki a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének a hazai diabéteszes betegek körében végzett reprezentatív, országos kutatásából. Az életmódra vonatkozó általános megállapítások mellett a felmérés megvizsgálta a cukorbetegek és az őket ellátó egészségügyi szakemberek meglátásait is a betegséggel kapcsolatban.
Az 1800 cukorbeteg, illetve több száz háziorvos és diabetológus által megválaszolt, reprezentatív, országos kutatás egyes eredményeit a november 14-ei Nemzetközi Diabétesz Világnap alkalmából ismertette a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) elnöke a szervezet felmérésben részt vevő partnereivel közös sajtótájékoztatóján. Az eseményen részt vett és felszólalt Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és Bayer Gábor, a felmérés létrejöttében közreműködő és a rendezvénynek helyet adó 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója. A kutatást a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. készítette, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) szakmai partnerként segítette a munkát.
Azonos kérdések – több oldalról
Prof. dr. Kempler Péter, az MDT elnöke kiemelte: egy 2016-os kutatásuk szerint több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, jelenleg hozzávetőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, és közel félmillió lehet azok száma, akik már cukorbetegek, de még nem tudnak róla. E népbetegségben tehát szinte minden magyar család érintett.
Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke ezért is üdvözölte, hogy idén a Nemzetközi Diabétesz Világnap a család és diabétesz kapcsolatára fókuszál. A CEOSZ kutatása kapcsán kiemelte, hogy a témában már számos felmérés készült, de olyan eddig még nem, amely ilyen széles körben ugyanazt a kérdéskört minden érintett oldaláról vizsgálta: a betegek mellett részt vettek benne az ellátás szereplői is, a háziorvosok, diabetológusok és szakápolók véleményét is kikérte.
A kutatás többek között azt is vizsgálta, hogy a betegek hogyan élik meg a betegségükkel kapcsolatos életmódváltást, miként vélekednek az egészségügyi szakemberektől kapott tájékoztatásról, milyen a kapcsolatuk az őket kezelő egészségügyi dolgozókkal, és ők maguk hogyan tájékozódnak a betegségükkel kapcsolatban.
Életmódváltás
A kutatás talán egyik legfontosabb megállapítása, hogy a betegség kontrollálásához elengedhetetlen életmódváltást még mindig sokan nem veszik elég komolyan. Bár a megkérdezett diabéteszesek kétharmada véli úgy, hogy egészségesebben étkezik a cukorbetegség diagnózisának felállítása óta, az orvos által javasolt szénhidrátdiétát viszont csak minden második diabéteszes tartja be.
Rendszeres testmozgást mindössze négyből egy cukorbeteg végez, és csak alig több mint a felük (55 százalék) méri legalább napi rendszerességgel a vércukorszintjét, további 27 százalékuk viszont csupán hetente végez ellenőrzést, holott szakértők szerint az inzulinnal kezelt betegek esetében napi többször, akár négyszer-hatszor is javasolt. Szomorú adat, hogy a megkérdezettek 7 százaléka egyáltalán nem változtatott korábbi életmódján, amióta megtudta, hogy cukorbeteg.
Alapos tájékoztatás
Az életmódváltással kapcsolatos eredmények azért is meglepőek, mert a betegség kontrollálásához elengedhetetlen tényezőkről – rendszeres vércukormérés és testmozgás, egészséges táplálkozás – a megkérdezett betegek szerint az átlagosnál jobb és részletesebb tájékoztatást kaptak az orvosuktól.
Ezzel szemben magáról a cukorbetegségről, a kezelési lehetőségekről, a mellékhatásokról és a szövődményekről, valamint a betegszervezetek, illetve az online információk elérhetőségéről a betegek érzete szerint kevesebb szó esik. Összességében a válaszadók 50–60 százaléka érzi úgy, hogy alapos tájékoztatásban részesült, amikor megtudta, hogy cukorbeteg, míg 15–25 százalékuk szerint a kapott információk mélysége elmaradt a várakozásaiktól.
Nehezen érthető
A betegek közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy megfelelően megértette a kezelőorvostól kapott tájékoztatást, míg több mint harmaduk csak részlegesen, vagy egyáltalán nem. Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka annak, hogy csak részben értette meg a diagnózis felállításakor kapott tájékoztatást, a legtöbben (42 százalék) azt válaszolták, hogy nem volt idejük kérdéseket feltenni, illetve sokkhatás alatt álltak (29 százalék). Ebből is látszik, hogy az empátia és megértés, valamint a betegekre fordított idő kulcsfontosságú az orvos–beteg kommunikációban – hangsúlyozta Füzesi Brigitta.
Fontos forrás az internet
A CEOSZ kutatása kitért arra, hogy a betegek honnan szoktak információt szerezni, ha valamilyen kérdésük merül fel a cukorbetegséggel kapcsolatban. Az eredmények szerint a válaszadók elsősorban diabetológushoz (64 százalék) vagy háziorvoshoz (58 százalék) fordulnak, ha szeretnének választ kapni kérdéseikre. A kezelésben közvetlenül szerepet játszó egészségügyi szakemberek után viszont a legtöbben online forrásokra (weboldalak: 30 százalék; online fórumok, közösségi média: 19 százalék) támaszkodnak, betegtársaiktól a negyedük, családtagjaiktól 13 százalékuk szokott tanácsot kérni. (A válaszadók által leggyakrabban említett hiteles internetes forrás a diabetes.hu – a szerk.)
Digitális eszközök haszna
Az egészségügyi szakértők szerint az orvos–beteg kommunikáció és kapcsolat kulcsfontosságú eszköze – főleg krónikus betegségek esetében – a telemedicina. Ennek lényege, hogy a cukorbeteg két személyes orvos–beteg találkozó közötti időszakban interneten vagy mobileszköz segítségével juttatja el a terápiára vonatkozó információkat (például vércukormérési eredmények, szénhidrátbevitel) kezelőorvosához, aminek alapján az orvos elektronikus úton ad terápiás javaslatot a betegnek. A CEOSZ felmérése szerint a telemedicináról a cukorbetegek harmada hallott már, közülük négyből hárman támogatják is ezt az újszerű kezelési megoldást.
A kutatást támogató 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója, Bayer Gábor ezzel kapcsolatban az eseményen elmondta: „…a 77 Elektronika víziója, hogy elérhetővé váljon a napi betegellátásban a teljes körű diabétesz-menedzsmentet támogató online orvosi távfelügyeleti megoldás, amelynek az alapjait is lefektették már a Dcont® eNAPLÓ rendszerrel. A betegek által ingyenesen használható telemedicinás rendszer alkalmas a vércukorszint adatainak online rögzítésére, gyors és könnyen értelmezhető elemzésére az orvos számára, így a terápia – szükség esetén – két vizit között is módosítható.”
A kutatás részletes eredményeiről jövő évi számainkban olvashatnak.
